Karácsonyi játékok az egész családnak: válasszatok hely és versenykedv szerint
A gyerek már a szobában keresné a kincset, a család egy része viszont inkább az asztalnál maradna. A közös ünnepi történetet rögtön elkezdhetitek, ülve, eszközök nélkül. A kincskereséshez képes nyomokra és előre megbeszélt játéktérre van szükség, de a megfejtők az asztalnál maradhatnak. Ezért a körülmények és a játékkedv alapján válasszatok, ne a résztvevők életkora szerint.
Melyik játékot válasszátok a hely, az eszközök és a versenykedv alapján?
Választhattok közös történetmesélést, karácsonyi dalok kitalálását, kvízt, tárgykitalálót, pantomimet vagy kincskeresést. Az eszköz nélkül jelölés azt jelenti, hogy még kártyákra vagy telefonra sincs szükség.
Hat karácsonyi játék az egész családnak
| Játék | Helyszín | Eszközök és előkészületek | Játékmód |
|---|---|---|---|
| Közös történet | Az asztalnál | Eszköz nélkül | Közösen |
| Karácsonyi dalok kitalálása | Az asztalnál | Eszköz nélkül | Közösen vagy csapatokban |
| Pantomim | Az asztalnál vagy a szobában | Eszköz nélkül | Közösen vagy csapatokban |
| Kvízjáték | Az asztalnál | Tárgyak és vázlatrajzok | Közösen vagy csapatokban |
| Tárgykitaláló | Az asztalnál | Egy kiválasztott otthoni tárgy | Közösen vagy csapatokban |
| Kincskeresés | Az asztalnál és a szobában | Rajzok és rejtekhelyek | Közösen |
A közös játékban egyetlen csoportként alkottok vagy kerestek megoldást. Csapatjátékban megállapodhattok abban, hogy a közös válaszért jár pont, nem azért, ha valaki a leggyorsabban bekiabálja a megoldást. A pontozás nem kötelező.
Akárcsak a más, gyerekekkel játszható partijátékoknál, itt is az alapján osszátok ki a feladatokat, hogy ki mit szeretne csinálni, ne automatikusan az életkor szerint.
Ha az asztalnál maradnátok, és csapatokban találgatnátok, előkészület nélkül válasszátok a karácsonyi dalokat; ha szívesen készítenétek szemléletes feladványokat, jöhet a kvíz.

Az asztalnál, eszköz nélkül: közös ünnepi történet
Beszéljétek meg a sorrendet, és válasszatok valakit, aki ezzel a mondattal kezd: „Kopogás hallatszott a karácsonyfa alól.” Ezután mindenki az előző hozzászóláshoz kapcsolódva folytatja; nem kell minden alkalommal elölről elmondani az egész történetet.
Folytathatjátok egy mondattal, egyetlen szóval vagy egy gesztussal. Ha a gyerek azt mondja, hogy „macska”, egy játékostárs így folytathatja: „Egy macska kopogott, aki az ajándékát kereste.” Ha a gyerek szavak helyett egy gesztussal jelez, javasoljatok egy mondatot, amely beilleszti azt a történetbe. A szó és a gesztus esetében is kérdezzetek rá, hogy a mondat visszaadja-e az ötletét. Ne javítgassátok helyette az ötletét.
Aki szeretne, a szoba egyik tárgyára is rámutathat; ehhez nem kell előre semmit odakészíteni. A gyerek például rámutat egy bögrére, a játékostársa pedig ezt javasolja: „A macska egy apró csillagot talált a bögrében. Így gondoltad?” A gyerek egyetérthet, vagy jelezhet más lehetőséget is.
Aki ülve szeretne maradni, kitalálhat egy új szereplőt, eldöntheti, mit kezd a macska a csillaggal, vagy javasolhat befejezést. Aki éppen nem szeretné folytatni, kihagyhatja a körét, és később is bekapcsolódhat.
A történetben nincs helyes vagy helytelen válasz. A befejezésről közösen döntsetek, például zárulhat akkor, amikor a macska megtalálja az ajándékát. Az utolsó mondatot bárki elmondhatja, akinek kedve van hozzá; ne válasszátok ki, ki volt a legjobb mesélő.
Karácsonyi dalok kitalálása: dúdolással és szóbeli segítséggel is
A karácsonyi daloknál először szóban állapodjatok meg a választható dalcímekben; eszközökre nincs szükség. Mindenki javasolhat egy ismert dalt, de ne feltételezzétek, hogy mindenki ugyanazokat ismeri. Ha keverednek a lehetőségek, a következő kör előtt ismételjétek el őket hangosan.
Egy játékos magában kiválaszt egy karácsonyi dalt a megbeszéltek közül, és eldúdolja a dallamát, vagy szóbeli segítséget ad a cím kitalálásához. A „Csendes éj” esetében például így hangozhat a segítség: „A cím a nyugalomra és a sötétedés utáni időszakra utal.” Magát a címet egyelőre nem árulja el.
Senkinek sem kell énekelnie vagy dúdolnia. Aki nem szeretne, egyedül vagy egy társával is kitalálhat szóbeli segítséget. Az olvasni még nem tudó gyereknek a társa halkan felsorolhatja a megbeszélt dalcímeket, és hagyhatja, hogy válasszon közülük. Ezután közösen is elmondhatják a segítséget; a gyerek úgy is dönthet, hogy csak találgatni szeretne. A szóbeli változatban a cím a dallam ismerete nélkül is kitalálható. Ezek a feladatok mind ülve is végezhetők.
Közös játék esetén beszéljétek meg a tippeket, és pontozás, illetve időnyomás nélkül próbáljátok megtalálni a címet. Csapatokban előbb tanácskozzatok, és csak utána mondjátok el a közös választ. A cím elárulása után a következő jelentkezőnek ajánljátok fel a feladványadó szerepét.
Ha valaki nem ismeri a dalt, egyszerűen áruljátok el a címét, anélkül, hogy megjegyzést tennétek a tudására. A sikertelen találgatás elnyújtása helyett válasszatok egy másik karácsonyi dalt a megbeszéltek közül.

Egyszerű karácsonyi kvíz, ahol a feladványban ott a válasz
Ezúttal maga a feladvány mutatja meg a megoldást, nem a dalok vagy az ünnepi szokások ismerete. Készítsetek elő papírt, ceruzát és a kiválasztott feladatokhoz szükséges tárgyakat. A képeket és a tárgyakat úgy helyezzétek el, hogy az asztalnál mindenki lássa őket. Először közösen nevezzétek meg őket, hogy mindenki tudja, miről szól majd a kérdés.
A kérdést mondjátok ki hangosan, és közben mutassátok meg a képet vagy a tárgyakat. Ha szükséges, ismételjétek meg vagy egyszerűsítsétek le. A megadott válaszok a feladványadónak szólnak; a játékosoknak csak a közös tippjük után áruljátok el őket.
- Forma az ajándékon. Rajzoljatok egy ajándékot, rajta csillaggal, mellé pedig külön egy csillagot és egy kört. Kérdezzétek meg: „Melyik forma látható az ajándékon is?” Válasz: a csillag. Elég rámutatni.
- Mi van a dobozon? Tegyetek egy szalagot a dobozra, mellé pedig egy sapkát. Mondjátok: „A szalag a dobozon van, a sapka mellette. Mi van a dobozon?” Válasz: a szalag.
- A minta folytatása. Rajzoljátok le ezt a sort: csillag–kör–csillag–kör–csillag, mellé pedig külön egy csillagot és egy kört. Mondjátok: „Mindig a csillagot és a kört ismételjük. Mi következik közvetlenül a következő csillag után?” Válasz: a kör. Rá is lehet mutatni, vagy oda lehet rajzolni a sor végére.
Miután feltettétek a kérdést, hagyjátok, hogy a csapat megbeszélje, és csak utána mondja ki vagy mutassa meg a közös választ. Mielőtt véglegesítenétek, azokat is szólítsátok meg, akik nem jelentkeztek elsőként: „Szeretnéd megmutatni, mire tippelsz?”
Az olvasni még nem tudó gyerek is kiválaszthatja a formát vagy a tárgyat, olvasási segítség nélkül. A mintánál lassan rámutathattok a párokra, és közösen megnevezhetitek őket.
Felváltva tegyétek fel a kérdéseket. Az ülve maradó játékos is készíthet képet, feltehet kérdést vagy megoldhatja a feladatot. Az előre elkészített kérdések után saját rávezető ötletekkel is folytathatjátok.
Tárgykitaláló: fokozatosan adjatok segítséget
Beszéljétek meg, hogy az asztalon lévő vagy a szobában található tárgyak közül választotok. Egy játékos titokban kiválaszt közülük egyet. Nem kell semmit megvenni vagy elrejteni: csak a választás titkos, a tárgy szem előtt maradhat. Bekötött szemmel sem kell találgatni.
A segítségeket egyenként mondjátok el: először egy általános tulajdonságot, majd a kinézetet, végül a használatot. Mindegyik után hagyjatok időt a többieknek, hogy megbeszéljék és elmondják a közös tippjüket. Ha van otthon füles papír ajándéktáska, próbáljátok ki ezt a sorrendet:
- „Papírból vagyok.”
- „Füleim vannak, mégsem hallok.”
- „Ajándékot lehet belém tenni.”
Ha egy segítség több tárgyra is illik, az eltérő tippet ne minősítsétek rögtön hibásnak. Mondjátok el, melyik tulajdonság egyezik, és adjatok újabb segítséget, amely megkülönbözteti a ti tárgyatokat.
A megfejtés után a következő jelentkezőnek ajánljátok fel a feladványadó szerepét, függetlenül attól, ki találta ki. Így a gyerekek és a felnőttek is kipróbálhatják mindkét szerepet. Aki ülve marad, a látóterében lévő tárgyak közül választhat, adhat segítséget és találgathat is.
Az olvasni még nem tudó gyerek megsúghatja a választását egy játékostársának, vagy észrevétlenül megmutathatja neki a tárgyat. A segítséget együtt találják ki, és bármelyikük elmondhatja. Ha a gyerek szívesebben mutogat, mint magyaráz, egy gesztussal is jelezheti a tárgy használatát.

Karácsonyi pantomim állva és ülve is
A tárgyak körülírása helyett próbáljatok szavak nélkül elmutogatni egy ünnepi tevékenységet: az ajándékcsomagolást, a karácsonyfadíszítést vagy a tésztakeverést. A többiek közösen találgatják, mit csinál a játékos. Sem eszközökre, sem kártyákra nincs szükség. A mutogató maga választja ki a témát, és nem árulja el, vagy valaki a fülébe súgja úgy, hogy a találgatók ne hallják.
Ülve a kézmozdulatok és az arckifejezések is elegendők. Forduljatok a találgatók felé, hogy az apró mozdulatokat is lássák. Ajándékcsomagolásnál mutassátok el a papír kiterítését, a szélek behajtását és a masnikötést. Nem kell az egész tevékenységet elmutogatni, elég egy felismerhető részlete. Párosban az egyikőtök tarthatja a képzeletbeli dobozt, a másik pedig becsomagolhatja.
Az olvasni még nem tudó gyereknek félrevonulva, szóban kínáljatok választási lehetőséget: „Ajándékot szeretnél csomagolni vagy tésztát keverni?” Páros játékban maga választhatja ki, melyik mozdulatot mutatja meg, és mit hagy a társára. A társa kiegészíti a gyereket, nem mutogat el mindent helyette.
Időkorlát nélkül játsszatok. Ha a többiek tanácstalanok, a mutogató hozzáadhat egy újabb mozdulatot, kérhet maga mellé egy társat, vagy kérhet másik témát. A találgatásnál ugyanannak a tevékenységnek más megfogalmazását is fogadjátok el, például a „dobozt csomagolsz” választ az „ajándékot csomagolsz” helyett. Senkit ne kényszerítsetek a mutogatásra; aki nem szeretne, maradhat a találgatásnál.

Kincskeresés: keresők a szobában, megfejtők az asztalnál
Ha a szobát is szeretnétek játéktérként használni, próbáljatok ki egy képes nyomkereső játékot. A keresők visszahozzák a nyomokat az asztalhoz, ahol az egész csoport dönt a következő célpontról.
- Készítsétek elő a helyszíneket és a képeket. Állapodjatok meg egyetlen szobában, és abban, hogy annak mely pontjai tartoznak a játékhoz. Elég papír és ceruza: rajzoljátok le azokat a tárgyakat, amelyek valóban ott vannak. Minden kép vezessen el egy konkrét helyhez, ahol a következő nyom található. Ha több hasonló tárgy van, tegyetek a kiválasztott darab mellé egy papírt valamilyen jellel, és ugyanezt a jelet rajzoljátok rá a képre is. Kezdés előtt győződjetek meg róla, hogy a nyomok bútorok elmozdítása vagy mászás nélkül is megtalálhatók és elvehetők.
- Alakítsatok ki egy egyszerű útvonalat. Tegyetek a megbeszélt párnához egy könyvet ábrázoló rajzot, a kiválasztott könyvnél pedig rejtsetek el egy papírcsillagot. Az első, párnát ábrázoló rajzot az asztalnál kapja meg a család. A képeknek nem kell tökéletesnek lenniük, de a tárgyak legyenek felismerhetők rajtuk.
- Minden nyomot közösen fejtsetek meg. A keresők visszahozzák a párnától az asztalhoz a könyvet ábrázoló rajzot. A megfejtők megnézik, és javaslatot tesznek arra, melyik könyvet jelöli. A keresők csak a közös döntés után mennek tovább a könyvhöz. Nem az a cél, hogy valaki egyedül a leggyorsabb legyen.
Az olvasni még nem tudó gyerek felismerheti a képet, rámutathat a célpontra, vagy elhozhatja a nyomot. Az ülő megfejtő sorrendbe rakhatja a visszahozott rajzokat, összekapcsolhatja őket, és a szoba berendezése alapján javasolhatja a következő helyszínt. A szerepek önkéntesek, és a keresés közben cserélgethetitek is őket. Aki előkészítette az útvonalat és ismeri a megoldást, elakadás esetén segítséget adhat.
A megtalált csillagot közös kincsként vigyétek az asztalhoz. Helyette egy közös kép vagy üzenet is várhat rátok; sem édességre, sem új ajándékokra, sem fejenként külön jutalomra nincs szükség.
Kezdjetek egy pontozás nélküli próbakörrel
Ha választottatok, mutassatok be egy teljes kört a játék szabályai szerint, hogy a többiek lássák, mi lesz a dolguk. Kezdhetitek így:
„Megmutatok egy kört, egyelőre pontozás nélkül. Utána megbeszéljük, hogy megfelelnek-e a feladatok, vagy szeretnétek cserélni.”
Ne számítsátok bele a próbakört a pontszámba akkor sem, ha versenyeztek. A bemutató után kérdezzétek meg, szeretne-e valaki szerepet váltani, párban játszani vagy egyszerűbb feladványt kapni. Aki nem szeretne bekapcsolódni, annak nem kell megindokolnia. A megbeszélés után döntsétek el, ki kezd, és vágjatok is bele a játékba.
FAQs
Mit jelent az „eszközök nélkül” jelölés a karácsonyi játékoknál?
Választhattok közös történetmesélést, karácsonyi dalok kitalálását, kvízt, tárgykitalálót, pantomimet vagy kincskeresést. Az eszköz nélkül jelölés azt jelenti, hogy még kártyákra vagy telefonra sincs szükség.
Hogyan mutogassuk el ülve az ajándékcsomagolást?
Ülve a kézmozdulatok és az arckifejezések is elegendők. Forduljatok a találgatók felé, hogy az apró mozdulatokat is lássák. Ajándékcsomagolásnál mutassátok el a papír kiterítését, a szélek behajtását és a masnikötést. Nem kell az egész tevékenységet elmutogatni, elég egy felismerhető részlete. Párosban az egyikőtök tarthatja a képzeletbeli dobozt, a másik pedig becsomagolhatja.
Hogyan készítsük elő a helyszíneket és a képes nyomokat az egyetlen szobában zajló kincskereséshez?
Készítsétek elő a helyszíneket és a képeket. Állapodjatok meg egyetlen szobában, és abban, hogy annak mely pontjai tartoznak a játékhoz. Elég papír és ceruza: rajzoljátok le azokat a tárgyakat, amelyek valóban ott vannak. Minden kép vezessen el egy konkrét helyhez, ahol a következő nyom található. Ha több hasonló tárgy van, tegyetek a kiválasztott darab mellé egy papírt valamilyen jellel, és ugyanezt a jelet rajzoljátok rá a képre is. Kezdés előtt győződjetek meg róla, hogy a nyomok bútorok elmozdítása vagy mászás nélkül is megtalálhatók és elvehetők.
Írjon hozzászólást